Ismét bringákról szól a bringahiradó. Következő projektünkkel a http://budapestcycletrack.appspot.com/map címen jelentkezünk.
Közösségi bringatérképet építünk.

Részletek és friss hírek a Fészbúkon a http://www.facebook.com/BudapestCycleTrack címen.
Ismét bringákról szól a bringahiradó. Következő projektünkkel a http://budapestcycletrack.appspot.com/map címen jelentkezünk.
Közösségi bringatérképet építünk.

Részletek és friss hírek a Fészbúkon a http://www.facebook.com/BudapestCycleTrack címen.
Ezt mondja, egész pontosan, hogy nem igazán bízik benne...
Kicsit kényelmetlen lehet most odabenn a nagy G-ben a böngésző részlegen :) Mégiscsak egy háztáji szerverről, a http://mail.google.com -ról van szó...
Miközben bakelitek után kutattam a neten, ebbe a kis játékba futottam bele.
Az eredmény: 1 óra örömködés a színes lemezekkel és a lemezjátszóba épített "sunshine" sample felhasználásával. Enjoy!
Amerkában megy egy Opie & Anthony nevű rádióshow, ahol a héten hajléktalanokat látnak vendégül. Az egyik vendég, miután kiderült hogy tud gitározni, kerítettek neki egy gitárt és ott helyben rögtönzött egy performanszot. Előadta két saját dalát és egy Radiohead számot a stúdióban:
Mindemellett Mustard (igazi nevét nem fedte fel) az utcán, kéregetésből él. Saját bevallása szerint így sokkal több pénzt keres mintha zenélne. Pont annyit, hogy fesztiválokra még futja, de szállásra már nem.
A műsor apropója egyébként a 2009-es "hajléktalan bevásárlóbuli" (@oahss, képek), ami abból áll, hogy a showmanek keresnek egy busznyi hajléktalant, akiket ellátnak pénzzel, és beküldik a kiszemelt bevásárlóközpontba, miközben persze kameráznak és műsort csinálnak.
Ez az egész annyira emberi. A szó rossz és jó értelmében egyaránt. A műsor után pedig Mustard visszatért az utcára.

Ez a kérdés már bizonyára felmerült sokakban. Szakszerű választ valószínűleg az interneten találunk, de hol is?
Ezt a témakört igyekszem egyszer és mindenkorra lezárni a Cirka nevű webes alkalmazással, mely télen-nyáron, hóban-fagyban kívánja körbejárni a témát.
Jelenleg bétatesztereket keresünk, akik kreatív és konstruktív módon lefikázzák az alkalmazást, egy szebb jövő reményében.
Kövesd az oldal fejlődését a twitteren is, @cirkáló a fedőnevünk.
A hosszú szünetet összefoglalóval töröm meg. Mik történtek?
Beindult a főzőműsorunk, a Krumpli Show. Minden héten kedden nézhetitek ahogy összeügyeskedünk valamit a konyhában, majd elfogyasztjuk. Almás palacsinta, csirkepaprikás, pizza, tepertős pogácsa volt eddig terítéken.
Elköltöztem a Mester utcához, közel minden, belső udvar, miegymás. A lakásavató házibulit online lehetett követni.
Volt egy critical mass, ami szerintem tömött volt, és fáradt. Azért képek készültek, és itt egy videó is amit még tavasszal forgattam, szintén kritikálon.
Ma van a Fekete Csütörtök nevű tőzsdei összeomlás 80. évfordulója, ezt csak úgy érdekességképpen. Ki tudja hogyan reagál rá a világ ebben a túlfeszített szituációban.


Közismert, hogy pénteken még a legbecsületesebben dolgozó emberek is érzik a hétvége közelségét, ezért próbálják magukat kicsit visszafogni, már ami a munkatempót illeti. Nehogy túl hirtelen, sokként érje őket a péntek délután 6 óra és az ezzel járó szabadság.
A jelenséget a saját területemen, egy programozóknak szóló oldal statisztikáját elnézve vizsgáltam. A szóban forgó oldal a stackoverflow.com, amely egy év alatt (majdnem pontosan egy éve indult) kiérdemelte a "programozással kapcsolatos kérdések és válaszok kánaánja és mekkája" címet.
A mai link erről szól. A grafikonon látható púpok a Stackoverflow heti látogatásait mutatják. Jól látható, hogy a pénteki "sokkmentes lepörgés" mellett a "hétfői stresszmentes indulás" is mennyire jellemző a programozókra.

'To understand recursion you must first understand recursion (do this until you finally get the thing)'
Az idézet nem pontos, és az interneten senkit nem találtam, aki tudná hogy a fent említett sor honnan származik. Ezért vettem a bátorságot, és a lenti stackoverflow-os link alapján átírtam, hogy a mondat logikailag megfeleljen a rekurzió definíciójának.
Mókás kijelentés, sok formában elmondható. Ma ugyanennek a mondanivalónak egy új megfogalmazással találkoztam, a Google részéről. Megtekintéséhez klikk ide.
Viccnek jó, ha érti az ember mi a rekurzió. Ha nem érti, akkor stackoverflow-on van egy baromi jó leírás, amiből meg lehet érteni. Azonban a stackoverflow tele van programozó geekekkel, így aki nem tud programozni (és a rekurziót sem ismeri), ismét bajban van.
A minap Krumplics komám mutatott egy roppant tanulságos és intellektüel videósorozatot Spenót papáról.
Spenót papa egy szeretetre méltó minta-apuka, aki rostban és tápértékben gazdag spenóttal eteti kisfiát.
Bölcsessége sem utolsó, az élet minden területére akad néhány jótanácsa: étrend (ugye: spenót) (2), pályaválasztás, termék értékesítése, vadászat és még sok más.
Kötelező.
Nyitottam egy blogot, ahol a meglátásaimat osztom meg a nagyérdeművel. Elsősorban tőzsdéről.
Valójában egy kereskedési stílust szeretnék kialakítani, és ennek a legjobb formája a naplózás. Így ha sokat vesztek, azt leginkább papíron fogom. Ha nyerek, akkor is.
Vegyétek és olvassátok,
Lez koma
Mert náluk ugyebár minden autóból van. Ami ott 50 kilometer az nálunk jó ha 2. Mások az eszközök, mások az adottságok. nem?
tulajdonképpen felfoghatjuk a Google belső ranking algoritmusát úgy, mintha egy sokdimenziós világméretű rendszert emulál. A találati oldalon a megjelenések dobozok ,fekete kontúros fehér téglalapok, kifele és befele drótok mennek.
A bemenő drótok az oldalra mutató linkek száma, találatioldalon kattintások száma, bookmarkolások száma, és itt a további néhanyszáz metricet nem sorolnám, outsider révén. Kimenő élek meg a helyezések. Diszrkét értékekkel (hopp!), ám folytonos időben. (pl. ma 4. hely, holnap 5.)
E poszt célja az informatikus olvasók és a Google kapcsolatának még bensőségesebbé tétele volt. Azt ne firtassuk hogy ez most egy valós problémát old-e meg.
Azt hiszem mindenki tudja, miről beszélek, így cím alapján. Mindenesetre más belülről és kívülről, hát leírom milyen volt:
Adott a krach. Minden napra jut pár átlépett lélektani határ, long-time-low, zuhan minden. oti 3000 alatt, mol 9800. Most kell venni, gondolja a zöldfülű (én). Cselekvőképességem idejére az ár (továbbiakban csak otira fókuszálunk) 2700ra is lement. uristen, megy felfele, mar 2800. most kell venni most kell venni. 2780-on megveszem, miiiiccsoda jó vétel, év biznisze, gondolja a mohó egóm. Ekkor az ár zuhanni kezd, híííí, 2600, most kell rávenni. Rá is veszek. Nap végén minusz 70-ben vagyok. Ne gondoljuk hogy nem kezdtem el rágódni és GONDOLKODNI. Hát normális az ilyen aki beszáll egy zuhanó repülőbe??
Na. Akkor ez volt a vegetatív szakasz. Növényeknél ez leginkább növekedést és zöldülést takar, ez a kifejezés így utólag egész kifejezőnek tűnik.
Jön a második szakasz. oti másnap reggel megüti a 2400at. Nyereség mínusz 170, itt már aztán tényleg lépni kéne, de miért nem megy fel hogy eladhassam? Mi ez a világméretű kibaszás ami közrejátszik abban hogy tavalyi árának negyede alá került a papír értéke? Nem jó érzés. amolyan frusztráló.
Ebben a szituációban csapott meg némi értelmes gondolat. Következő nap alsó limiten, 2302-n vettem egy pakkot. Túl kis pakkot, dehát semmi sem lehet tökéletes...
Az idegeim 2700-ig birtak, kb. Utana kiszallo, eldobni ami van, otit elfelejteni par hetre, stabilabb vizekre evezni.
Szerencsére kihoztam a kalandot egészen enyhe, szinte nullába hajló minuszra. Az idegeim nem várták meg a 3700-3900-as arszinteket, pedig szép kis kaszáló lehetett volna.
Akkor jöjjenek a tanulságok, hasonló naposcsibéknek mint ami én voltam: (Már az első kettő is megkímélhet néhány álmatlan éjszakától. Meg néhány "mekkora hülye voltam, úgy átbasztak ahogy épp kedvük tartotta" érzéstől.)
1. Trenddel szemben soha! (részletes magyarázattal, fejtegetéssel, agyba belesúlykolással találkozhattok ezen a tőzsdeblogon, mely DLPH műve. Ezúton kösz a temérdek bölcsességért)
2. Stop limit nélkül egy árva, fika lépést sem. Alias: "ejtőernyőt azér vigyél" tanács.
3. Tanulni, tanulni, tanulni (Lenin)
4. Ami nem öl meg, az megerősít (Nietzsche)
Nálam ez így működik jól általában. Így lettem megkreálva. Evezek a nyílt vizen, mindenféle veszélytől távol. Minden pöpec. Egyszer csak kiugrik egy cápa a vízből, majdnem leharapja a fejemet, végül csak a kisujjamat harapja le (de visszanő). Aztán lelkesen elkezdem súrolni a fedélzetet, pusztán azért, mert megtehetem, és nem a cápa gyomrában vagyok.
A szabadság szép dolog. Ha pénzért akarod feladni, gondold meg háromszor is. De más esetekben is legalább kétszer.
UI., apróbetűs, házifeladat utánra: már készülök a jövőheti oti shortra. Lesznek itt még mókás dolgok. Ja, és az 5. pont: azt a pénzt tedd be a tőzsdére, ami nem kell már. Pszichológiailag úgy könnyebb minden.
(6. pont, zárójelben: eBrokerrel szarul jársz, lassú, nem jó daytradelni)
Biciklisek, már megint ezek a biciklisek akik miatt fél Budapesten araszolásra kényszerült a sok autó. Nem bírnak magukkal, mutogatják magukat, szemtelenek és nem ismernek határokat. Ma különösen igaz ez, hiszen csordákban nyomulnak - élükön egy riksával, melyen egy bárzongoristát cipel az izzadt sofőr, akinek karfaként két hangláda állja a szolgálatot. A művészi szabadságot, mely a régi magyar nótákban teljesedett ki, itt-ott hepehupák terelték ingerültebb dallamok felé. A szonettek helyenként elhaltak a Roosevelt téri kátyúban, hogy a következő ütem lesúlytó erővel térjen vissza, kiteljesedve a Clark Ádám térről induló alagútban.
Biciklisek, megint ezt kell hallanom, hogy felforgattátok a várost! Egyesek pedig a mentsük ami menthető dicső felkiáltással próbálták elfeledtetni ennek az órának a konfliktusait, nótával, hejehujával, vagy éppen azzal hogy bajba jutott társának (autós) nyújtson segítő kezet, az autó akut akkufáradását orvosolván.
Nincs mese, itt vannak a biciklisek.
Well, well, well.
It's all done. The thesis is out of the garage, paper in my hands, nothing left to do there anymore. Perhaps the 50 years reunion in June 2058.
It's all about indexing and doing substring search in HUGE amount of somewhat ordered text data. Search time is usually tenth of seconds whatever big database you have up to 100G.
Interested in compressed suffix arrays or just curious, pop by.
Right, right, right?
Négy betű. Az államigazgatás mostohagyerekének csak ez a név jutott. A tény, hogy egy hivatalról van szó, már önmagában fenntartásokat ébreszt az egyszeri polgárban. Ám ez még nem elég, hiszen praktikus okok miatt az intézménynek csak a kezdőbetűit használjuk. APEH. Hasonlít egy köpésre? Nem állunk messze az igazságtól.
Az intézmény tekintélyét tehát sehogyan sem tudnánk tovább csökkenteni. Akkor miért nem változtatjuk meg a nevét? Legyen a papírok után szaglászó szervezet neve Szigor Igor.
Uraim, elég volt a köpködésből.
Semmi kétely, iszonyat nagy volt ez az idei Critical Mass. Mára már elérte érettségben azt a fokot, mint egy 10 éves kisfiú. Már tud fegyelmezetten iramlani a város utcáin. Nem volt minden kereszteződésben kiscsoportos bicikliemelés gyakorlat, nem voltak S-ben cikázó bmxesek, bunyó itt ott autós és biciklis közt, egyszóval higgadt volt a menet. Ez az a "minden rendben van" feeling. A zindex is megírta.
A Királydombon összegyűlt néhány tízezer bringás már nem is az autósoknak, és nem a városiaknak, hanem csak önmaguknak mutatták hogy itt vagyunk, együtt vagyunk és jól érezzük magunkat - éreznénk, de ez egy másik történet.
Heuréka:
És végül, ne feledkezzünk el róla hogy ennek a menetnek sok súlyos vesztese is volt. Mindig lesznek olyanok, akik pórul járnak, ha nem is látjuk őket. Ők, akik ezt a békés biciklizést rémálomként élték meg, és most kilapítva fekszenek valamelyik aszfaltcsíkon. Emlékezzünk a csigákra.